George Floyd halálával kapcsolatban elérhető több testkamera videó is. A videót, mindenki a saját véleménye alapján értelmezi, de arról kevesen beszélnek, hogy mi az ami nem látszik és nem is látszhat egy ilyen videón, mi az amit az újságíróknak kell hozzátenni a tájékoztatásunkhoz. Ez pedig olyan kérdés, ami túl mutat George Floyd ügyén, a mostani lázadásokon, sokkal inkább egy sajtóval kapcsolatos több évtizedes vitában lehet döntő érv. Mert mi az amit biztosan nem látsz a videón?

Nyílvánvaló, hogy a videón nem látjuk George Floyd priuszát. Nem látjuk mi történt a boltban. Pedig ott is készülhetett videó, csak az még nem elérhető, majd esetleg a tárgyaláson előkerül. Nem tudjuk, mert senki sem mondja el, hogy a boltot hogyan hagyta el? Vajon tudott arról, hogy furcsa a pénz amit átadott, vagy sem? Megkérték, hogy várja meg a rendőröket, vagy sem? 

De a legfőbbképpen abból nem látunk semmit, ami egy ilyen intézkedés során sokszor a legfontosabb tényező, ez pedig az, hogy kiket kell védenie a rendőröknek. A sokszor erőszakos tiltakozásokban résztvevők egy része mégennyit sem látott, és nem várhatjuk el tőlük reálisan, hogy higgadtan utánanézzenek a részleteknek és mérlegeljenek minden tényt. Ők viszont elvárhatnák a sajtótól, hogy az úgy tájékoztassa őket, hogy az alapján képesek legyenek helyes döntést hozni.

Leginkább azért, mert az egész eset talán legfontosabb szereplői nem is jelennek, nem is jelenhetnek meg a videón. Mindegy, hogy rendőri intézkedésről van szó, vagy járvány kivédése érdekében bevezett óvintézkedésről, ha sikeres egy intézkedés, akkor pont azt a helyzetet nem látjuk, amit el akartunk kerülni. Akik életét megmentjük, nem tudják elmondani boldogan a kamerába nézve, hogy az ő életüket mentették meg, mert amúgy meghaltak volna. Nem tudnak beszélni arról, mit vesztettek volna, ha nem lépünk. Mert a potenciális áldozatok sem tudják, hogy ők a potenciális áldozatok. 

Egy hasonló helyzetben ugyanis a rendőrség nagyjából 3 rossz közül választhat:

• Nem üldözi azt az elkövetőt akit csak "aránytalan" lépésekkel tudna megállítani. Ennek az eredménye viszont az, hogy a hasonló cselekmények elszaporodnak, eldurvulnak, és a potenciális önvédelem esetén eszkalálódó erőszakra is kell számítani. Hiszen a cél az, hogy ne legyen aránytalan fellépés.
• Hagyja az üldözést elhúzódni, akkor is, ha az üldözés, a gyanúsítottal való konfliktus ártatlan járókelők számára is veszélyessé vállik és így halhatnak meg ártatlanok is. Hiszen a cél az, hogy a fellépés csak lassan "durvuljon el" így kevésbé legyen aránytalan.
• Bár próbálja kímélni a gyanúsított életét, de szükség esetén rövidre zárja a történetet, így védve meg az ártatlanokat, akkor is, ha az ehhez szükséges egyre keményebb fellépés potenciálisan a gyanúsított életébe kerül. 

Ahhoz, hogy ennek a helyzetnek a kezeléséről érdemi társadalmi párbeszédet lehessen folytatni, mindenképpen fontos az, hogy a társadalom legalább azt felismerje, hogy mi a kérdés. És persze a következő kérdés alapján eljutunk oda, hogy milyen szempontokat mérlegel a rendőrség? Az egyik mérlegelt szempont nyilván az, hogy a rendőr és a talán a társadalom mennyire gondolja veszélyesnek az elkövetőt. 

A kérdés, hogy ez utóbbi kérdésben mennyire döntőek nemi-, faji-, vagy éppen lakhelytő, területtől függő sztereotípiák, előítéletek és mennyire történik valós kockázatelemzés.

A korreláció önmagában nem jelent okszerű összefüggést. Bár tény, hogy a feketék a lakosságban lévő arányuknál nagyobb arányban jelennek meg a lehetséges rendőri túlkapások áldozataiként, ugyanakkor ennél léteznek erősebb összefüggések. A vagyon, a társadalmi pozíció, a környezet gazdasági helyzete, a környezetre jellemző bűnözés, a biztonságos üldözést lehetővé tévő infrastruktúra, a rendőrség vagyoni helyzete (és felszerelése) egyaránt erős befolyásoló tényező.

A bőrszínnél, és a faji különbségeknél lényegesen erősebb korrelációk vannak, és a gazdasági helyzet, a környék bűnügyi helyzete olyan tényezők, amik a bőrszín szerinti különbségeket is magyarázzák. A fenti videón nem látjuk azt, hogy amikor George Floyd ellenáll, klausztrofóbiára, légszomjra hivatkozva nem akar beülni egy kocsiba, amikor előtt egy másik autóból szedték ki, akkor egyáltalán milyen eszközök álltak a rendőrök rendelkezésére?

Lehet-e megoldás a rendőrség költségvetésének a csökkentése egy olyan problémára, amit jelentős részben az okoz, hogy a rendőrség ingyen kap katonai technikát, de nincs pénze a helyzetet megoldani képes nem halálos, vagy "kevésbé halálos" eszközökre? 

Mekkora szerepe van a mai társadalmi problémák kialakulásában annak az "örök szeptember" néven emlegetett jelenségnek, amit a nyilvános internet megjelenése okozott? Hiszen a hírcsoportokban lévő személyes beszámolók hirtelen épp úgy hírek lettek ekkor, mint most a közösségi médiában megjelenő történetek. Amikor a média fősodra elkezdett ezzel gyorsaságban versenyezni és sokszor az online felületeken már kialakult narratívát erősíteni, a lassabb és kiegyensúlyozottabb tájékoztatás helyett, az elvezetett a "cancel culture" jelenséghez.

És ahhoz, hogy sokan az ilyen online felületeken mástól látott haragot úgy értelmezik, hogy az adott helyeztben nekik is joguk és alapjuk van korlátlanul gyalázkodni. Ezt pedig visszhangkamrák, véleménybuborékok sokasága erősíti fel olyan szintre, ahol már a való világban való erőszakos lázongást, fosztogatást is sokan automatikusan elfogadhatónak, elfogadottnak tartják. És merjen valaki ellenállni, hiszen aki ezt megteszi, azt baloldalon elsöpri a cancel culture...

Ez viszont oda vezet, hogy az ezzel szemben állók összefogása számára elfogadhatóvá válnak olyan politikusok is, mint Orbán vagy Trump, akiket nem érdekel a Cancel Culture, belemennek a harcba, talán élvezik is azt, talán ez élteti őket, ez adja a legitimációjukat. Így pedig lassan mindkét oldal a társadalom szétszakadása felé húz, és képtelenné vállik konszenzusteremtésre, kompromisszumkötésre, normális kiegyensúlyozott kormányzásra.